Ízületi fájdalom a mellkasban


Weingart, H. Allescher Nem kardiális eredetű mellkasi fájdalom Kommentár: Prof. Pap Ákos A betegek izgatottsága, félelme lehet az instabilitás jele, de kritikus állapot előhírnöke is lehet. Az első teendő az életet veszélyeztető állapotok, köztük a szívizominfarktus és a tüdőembólia kizárása.

  1. LinkedIn Fiataloknál előfordul, hogy az ízület nem elég erős, szalagjai lazák ezért bizonyos mozdulatokra kificamodik, kellemetlenséget okozva.
  2. A mellcsont-kulcscsonti ízület betegségei - Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő
  3. Szív miatti mellkasi fájdalom A szív miatti mellkasfájdalom potenciális okai a következők is lehetnek: Szívroham.
  4. Bordaporcgyulladás - Tünetek, okok és kezelés
  5. OTSZ Online - Nem kardiális eredetű mellkasi fájdalom
  6. Honnan ismerhetjük fel a reumatikus fájdalmat? - fájdalomportákatalizatorkiado.hu
  7. Árki Ildikó, háziorvos A bordaporc jelenti az összeköttetést a bordák és a szegycsont között.
  8. Éles fájdalom a medence ízületeiben

A kardiális okok kizárása után még mindig igen széles a lehetséges okok spektruma: a refluxbetegségtől csipkebogyó az ízületek kezelésében motilitási zavarokon át a pulmonális, vertebrális és funkcionális fájdalmakig terjed. Cikkünk fő célja a nem kardiális mellkasi fájdalom elkülönítő diagnosztikájának áttekintése. Kulcsszavak: achalasia, aortadisszekció, bronchuskarcinóma, epehólyag-gyulladás, hasnyálmirigy-gyulladás, herpes zoster, interkosztális neuralgia, légmell, Mallory—Weiss-szindróma, neuro-muszkuloszkeletális mellkasi fájdalom, nyelőcső motilitási zavarai, pleuritis sicca, refluxbetegség, tüdőembólia A konkrét eset Anamnézis Ízületi fájdalom a mellkasban 71 éves asszonyt fokozódó mellkasi fájdalom miatt mentővel szállítottak sürgősségi osztályra.

Nehézlégzés nem volt tapasztalható. A fájdalmak nem kapcsolódtak a légvételekhez, sem egyéb mozgáshoz. A beteg tüdőgyulladás miatt 8 napja antibiotikumot szedett. Számottevő korábbi betegségei: 2-es stádiumú szívkoszorúér-betegség és diabeteses nefropátián alapuló, kompenzált veseelégtelenség.

Állandó gyógyszereit köztük mg acetil-szalicilsavat a felvétel napján már bevette. Vizsgálatok Elhízott, de legyengült általános állapotban lévő nőbeteg jelentkezett felvételre.

Az EKG-n balszár-blokk jeleit észlelték, a megfelelő repolarizációs zavar kíséretében. A laboratóriumi vizsgálatok közül a troponin T teszt negatív volt, a kreatinin-kináz CK és a laktát-dehidrogenáz LDH vérszintje szintén a referenciatartományon belül volt. A CRP-szintet és a D-dimérek értékét viszont kórosan magasnak találták. A vérgázanalízis nem mutatott eltérést. A mellkasi röntgenfelvétel a ízületi fájdalom a mellkasban korának megfelelő állapotot tükrözött, beszűrődés nem volt látható.

A jobb szívfél normálisnak tűnt, nem volt tágabb, a pulmonális középnyomás értéke nem volt emelkedett. Az anamnézis felvétele során a beteg elmondta, hogy az előző nap óta keveset evett, ízületi fájdalom a mellkasban szilárd táplálék fogyasztása nyomán erősödtek a fájdalmai.

A 3 órával később elvégzett ellenőrző troponinszintmérés szintén negatív eredményt adott. A nyelési nehézség miatt a felvételt követő reggelen nyelőcső- gyomor- és nyombéltükrözést végeztünk. Ennek során soor oesophagitist diagnosztizáltunk 1. Kórisme, kezelés és kórlefolyás A soor oesophagitisre való tekintettel, amiért elsősorban az antibiotikum-kezelést tettük felelőssé, az antibiotikum adagolását azonnal leállítottuk, és flukonazol-terápiát kezdtünk, perifériás fájdalomcsillapító kezeléssel kiegészítve.

A következő napokban a panaszok gyorsan csökkentek, olyannyira, hogy a beteget hamarosan elbocsáthattuk osztályunkról, azzal a feltétellel, hogy a flukonazol-terápiát a Megbeszélés Gyakran előfordul, hogy a mellkasi fájdalmakról panaszkodó beteget a mentőorvos heveny szívkoszorúér-szindróma gyanúja miatt utalja kórházba.

Elsődleges feladat — különösképp erre kezelés térdrándulás után előző betegségek és kockázati profil esetén — ennek igazolása vagy kizárása. Nagyon fontos azonban, hogy ezzel párhuzamosan gondosan és alaposan kikérdezzük a beteget az előzményekről.

A sürgősségi helyzet és a rendelkezésre álló idő rövidsége gyakran korlátozza a kórházi felvételt megelőző anamnézisfelvételt, ezért a betegeket ismételten ki kell kérdezni. Az ismertetett esetben is csupán a további diagnosztikai lépések tervezésekor derült fény a tüneteket kísérő odynophagiára.

Nem kardiális eredetű mellkasi fájdalom Többnyire fenyegető jelnek tekintjük, ha a vezető tünet a mellkasi fájdalom. Gyakori azonban, hogy a betegek csupán diffúz nyomásérzésről vagy mellkasi égő érzésről panaszkodnak. A fájdalom nyomásgyakorlással is kiváltható, összefügghet a légvétellel, mozgással, terheléssel. Az kötőszöveti szarkoidózis szisztémás betegségei számára az elsődleges feladat az akut életveszélyt jelentő, azonnali terápiás beavatkozást kívánó állapotok felismerése.

E cikkben arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az akut életveszély kizárását követően az esetleges nem kardiális eredetű működési zavarok és betegségek felderítésére ízületi fájdalom a mellkasban meg kell tenni a megfelelő lépéseket.

A diagnosztikai lépések gondos és ésszerű megválasztásában segítséget nyújthat a nem specifikus tünetek hátterében álló okok gyakoriság szerinti rangsorolása. Definíció A nem kardiális eredetű mellkasi fájdalmak okai lehetnek a légutak, a mediastinalis szervek pl.

A betegség kenőcs az ízületi fájdalmak ellen gyulladásos, daganatos, tromboembóliás természetű, illetve sérülés következménye.

A különböző okok különböző gyakorisággal fordulnak elő, ezeket a fő differenciáldiagnosztikai szempontokkal együtt az 1. A lehetséges szívbetegségek — mindenekelőtt a heveny szívkoszorúér-betegség — mellett elsősorban az aorta betegségei, a tüdőembólia és a légmell sorolhatók az életveszélyes állapotok közé. Diagnosztikai lehetőségek Az új keletű mellkasi fájdalmakról beszámoló beteget néhány egyszerű vizsgálatnak kell alávetni, hogy kizárható legyen az életveszély.

A részletes kikérdezés és a fizikális vizsgálat mellett 12 elvezetéses EKG készítendő, továbbá el kell végezni néhány iránymutató laboratóriumi vizsgálatot troponin T vagy I, laktát-dehidrogenáz, kreatin-kináz, CK-MB, D-dimérek. Ezek segítségével azonosíthatók, illetve nagy valószínűséggel kizárhatók a heveny kardiopulmonális betegségek ST-elevációval járó infarktus, tüdőembólia. A szívultrahang-vizsgálat segítséget nyújt a további differenciáláshoz falmozgászavarok, bal és jobb kamrai szisztolés és diasztolés működés, a billentyűk állapota, perikardiális folyadékgyülem, heveny jobbszívfél-terhelés.

Az ergometria is irányt mutathat az ST-szakasz alakulása terhelés hatására. A nem kardiális eredetű mellkasi fájdalmak diagnosztikájában számos lehetőség kínálkozik. A ízületi fájdalom a mellkasban műszeres diagnosztika megtervezéséhez szükség van a részletes kórelőzményre és az alapos fizikális vizsgálatra.

Az egyes alcsoportokban specifikus vizsgálatok állnak rendelkezésre a helyzet ízületi fájdalom a mellkasban. A nem kardiális eredetű mellkasi fájdalomhoz kapcsolódó kórképek A már említett 1. Az alábbiakban részletesebben tárgyaljuk az egyes kórképeket, szakterületek szerint csoportosítva.

Gasztroenterológiai kórképek A gasztroenterológia szakterületén belül fontos diagnosztikai csoportok okozhatnak mellkasi fájdalmakat 2. A lehetséges okok tisztázásának fő eszköze a hasnyálmirigy-gyulladás vagy epekövesség gyanúja esetén elvégzendő hasi ultrahangvizsgálat mellett a nyelőcső—gyomor—nyombél-tükrözés.

Fájdalom a mellkasban: mikor okozza ízületi gyulladás? - EgészségKalauz

A nyelőcső megtekintésekor azonnal felállíthatók bizonyos makroszkópos diagnózisok: reflux, soor, Barrett-nyálkahártya, ruptura. A makroszkópos eltérést nem mutató lehet úszni a vállízület artrózisával? betegségeinek azonosításához szövetmintát kell venni, ami lehetőséget ad egyes ritka kórképek, pl.

Ugyanazon vizsgálat keretében megítélhető a gyomor és a nyombél állapota fekélyek. Ha a nyelőcső—gyomor—nyombél-tükrözés lelete nem mutat kóros eltérést, és jellegzetes kísérő tünetekről van tudomásunk pl. Ha nem erozív refluxbetegségre NERD vagy nem savas refluxra gyanakszunk, pH-mérés, illetve pH-méréssel egybekötött impedanciamérés végzendő.

Az alsó nyelőcsőzáró izom elégtelen működésének következtében a gyomortartalom visszafolyik a nyelőcsőbe. A sav izgatja a laphámszövetben található idegvégződéseket, gyulladásos reakciót válthat ki. Klasszikus esetben a beteg gyomorégésről vagy retroszternális égő érzésről és nyomásérzésről panaszkodik. A panaszok jelentkezhetnek függőleges vagy fekvő testhelyzetben, és kisugározhatnak a hát felé.

Bizonyos élelmiszerek ízületi fájdalom a mellkasban, kávé, fehérbor elősegíthetik a tünetek jelentkezését. A fájdalomérzet, a savas gyomortartalom felböfögése, keserű íz érzése mellett nyelési nehézségek is jelentkezhetnek. Kórisme nyelőcső—gyomor—nyombél-tükrözés, pH-metria és esetenként kombinált impedanciamérés útján nyerhető.

Ha a tükrözés során nem mutatkoznak gyulladásos jelek a Z-vonalban, illetve a kardia területén, akkor valószínűleg nem erozív refluxbetegséggel NERD állunk szemben.

Nem kardiális eredetű mellkasi fájdalom

A gyomorégés mint vezető tünet csökkentésére protonpumpagátlók PPI adhatók. A tüneteket enyhítheti a táplálkozási szokások megváltoztatása, továbbá prokinetikumok alkalmazása.

Mellkasi fájdalom, szorító mellkas Mellkasi fájdalomról mindenkinek szívinfarktus jut eszébe Pedig számtalan betegség okozhat mellkasi fájdalmat. Olyan szervünk betegsége is, ami nincs is a mellkasunkban.

Súlyosabb fokú refluxbetegség esetén fontos a betegség lefolyásának követése, egyrészt a terápia sikerességének megítélésére PPI alkalmazásakormásrészt a metapláziás elváltozások Barrett-nyálkahártya korai felismerése végett 4. Gombás, vírusos ízületi fájdalom a mellkasban bakteriális oesophagitis Legyengült immunrendszer HIV, immunszuppresszív kezelés, citosztatikumok, antibiotikumok szedése mellett gyakori a nyelőcső fertőződése. Soor oesophagitis esetén 5. A soor oesophagitis a nyelési nehézségek és nyelési fájdalmak mellett retroszternális fájdalomérzést is kiválthat.

A hosszabb ideig tartó, nagy dózisú PPI-kezelés szintén hajlamosíthat soor oesophagitisre. Az I-es vagy II-es típusú herpes simplex, a cytomegalia- továbbá a herpes zoster vírus akár immunkompetens személyek nyelőcsövét is megtámadhatja, ám a soor oesophagitishez hasonlóan ezek a betegségek is többnyire immunszupprimált állapotban fordulnak elő.

A kórisme az endoszkópia során látható klasszikus makroszkópos jelek pl. Mallory—Weiss-szindróma Ha az émelygést hányás kíséri, s különösen akkor, ha a hányás rendszeresen ismétlődik, előfordulhat, hogy a visszaáramlás miatti heveny nyomásterhelés hatására a cardia területén felületes vagy mély repedés keletkezik a nyálkahártyán 6.

Gyakori, hogy a hányadék vért tartalmaz. A nyálkahártya-repedés heveny retroszternális fájdalomérzést is okozhat. Boerhaave-szindróma A Boerhaave-szindróma 7. A betegek többnyire instabil állapotban vannak, nehézlégzésük, cianózisuk, szapora szívverésük vagy keringési elégtelenségük van.

A mellcsont-kulcscsonti ízület betegségei

A fizikális vizsgálat során gyakran tapintható a bőr emphysemája a nyak területén. A diagnózis alátámasztása történhet mellkasi röntgenfelvétellel — melyen látható a mediastinumban lévő levegő, illetve a pleurális folyadékgyülem — vagy a nyelőcső célzott, vízoldékony kontrasztanyag adásával kiegészített röntgenvizsgálatával.

A spontán nyelőcső-ruptura elég ritka esemény. Az oesophagus átfúródása vagy iatrogén úton áll elő, vagy daganat okozza, esetleg heves öklendezés váltja ki. A nyelőcső motilitási zavarai A nyelőcső neuromuszkuláris zavarai motilitási problémákat okozhatnak, melyek az izomzat görcse, illetve a falat megakadása miatt mellkasi fájdalmakkal járhatnak.

A diffúz nyelőcsőspazmus gyakran okoz retroszternális fájdalmat vagy szorító érzést, részben nyelési nehézségeket is. Ilyenkor megszaporodnak a nem perisztaltikus, szimultán, többcsúcsú nyelőcsőkontrakciók a nyelés során.

A panaszok órákig is fennállhatnak. Falatmegakadáskor gyakori a hányás aktív indukciója. Idősebb emberek gyakorta szenvednek motilitási zavaroktól. Achalasia esetén a torlódó folyadék vagy táplálék, illetve a nyelőcső túlzott feszülése okoz mellkasi fájdalmakat, melyek kisugározhatnak a karba, a hátba vagy az alsó állkapocsba.

Ilyen esetben is csökkentheti a fájdalmat az aktív visszaáramoltatás. A baktériumok vagy gombák megtelepedése által kiváltott retenciós nyelőcsőgyulladás további retroszternális panaszokat okozhat.

Ezek olykor nagyon hasonlítanak a refluxbetegség tüneteire. Az achalasia tüneteinek hátterében az alsó nyelőcsőzáró izom LES csökkent elernyedési képessége vagy elernyedési képtelensége áll. A társuló tünetek — emésztetlen ételmaradék sugárban történő kihányása, kellemetlen szájszag, aspirációval és köhögési rohamokkal járó passzív alvás közbeni regurgitáció — alapján már az anamnézis utalhat e betegségre.

Olykor nehézséget okoz a betegség elkülönítése az ízületi fájdalom a mellkasban pectoristól, mivel ezek a panaszok is javulhatnak nitrovegyületek hatására. A diagnózis felállításához az endoszkópia mellett rosszindulatú daganatos betegségek és nyelőcsőgyulladás kizárása nyelőcsőpép-nyeletéses vizsgálat a röntgenképen pezsgősüveg formájú nyelőcső és manometria alkalmazható 8. A manometria során észlelhető fontos jelek: a nyelőcső tubuláris részén hiányzó ízületi fájdalom a mellkasban perisztaltika, az ízületi fájdalom a mellkasban nyelőcsőzáró izom csökkent vagy teljesen hiányzó elernyedése, az alsó nyelőcsőzáró izom nyugalmi nyomásának emelkedett értéke.

A különleges hipermotilis achalasia eseteiben többnyire a normálisnál erősebb, nem perisztaltikus összehúzódások észlelhetők a nyelőcső disztális szakaszán.

ízületi fájdalom a mellkasban

A hiperkontraktilis nyelőcső más néven diótörő-nyelőcső az oesophagus mozgászavara, melyben az izomzat összehúzódása a normálisnál nagyobb fokú és túlságosan sokáig akár 6 másodpercig vagy tovább tart. A manometria nagy amplitúdójú, abnormális, hosszú ideig tartó összehúzódásokat jelez főként a nyelőcső disztális szakaszán.

Ezek az erőteljes izom-összehúzódások spontán vagy a nyelés hatására jönnek létre. A túl sokáig tartó összehúzódások zavarhatják a nyelőcső működését. Mivel a kóros izom-összehúzódások nyugalomban és terhelés közben egyaránt jelentkezhetnek, s a fájdalmak kisugározhatnak a hátba, az ízületi fájdalom a mellkasban vagy a karokba, szoros differenciáldiagnosztikai kapcsolat áll fenn az instabil angina pectoris és a hiperkontraktilis nyelőcső tünetegyüttese között.

A nyelőcső—gyomor—nyombél-tükrözés és a pépnyeletéses röntgenvizsgálat lelete az esetek többségében negatív, ezért e betegséget gyakran nem ismerik fel. Kezelése megkísérelhető nitroglicerin, izoszorbid-dinitrát vagy kalciumantagonista adásával. Különösen súlyos esetben a nyelőcső izomzatának részleges bénítására lehet szükség botulinumtoxin injekció vagy akár miotómia alkalmazásával.

a csípőízület súlyos fájdalmának oka

A nyelőcső hipomotilitása kollagenózis pl. A falat nehezített továbbjutása a nyelőcsőben, illetve a társuló reflux retroszternális fájdalmakat válthat ki. Heveny hasnyálmirigy-gyulladás, epehólyag-gyulladás, fekélybetegség A heveny hasnyálmirigy-gyulladást kísérő heves epigasztriális fájdalom olykor szívizominfarktus vagy aorta-disszekció gyanúját kelti, mivel a fájdalom a hátba is kisugározhat. Ilyen esetekben ízületi fájdalom a mellkasban vér lipázszintje, a CRP-szint és a leukocitaszám segíthet a helyes diagnózis felállításában.

A hasi ultrahangvizsgálat során gyakran látható hasnyálmirigy körüli folyadékgyülem vagy intraperitoneális szabad folyadék. Néha előfordul, hogy a heveny epehólyag-gyulladást kísérő, a has felső részében jelentkező fájdalom a mellkas elülső részébe vagy akár a jobb vállig is kisugárzik.

A helyes kórisme felállítását az anamnézis adatai közül a fájdalom kólikás jellege, valamint a kísérő tünetek émelygés, hányás, láz vagy hidegrázás segítik; a fizikális vizsgálat során a has jobb felső részében tapasztalt nyomásérzékenység irányíthatja a figyelmet az epehólyag-gyulladás lehetőségére.

A gyanút hasi ultrahangvizsgálat igazolhatja az epehólyag falának megvastagodása vagy az epehólyag körül látható folyadékgyülem alapján.

Elmerevedhet a gerinc, ha nem kezdjük időben a kezelést! Bechterew-kór is állhat a derékfájás mögött

Amióta megnőtt a szívkoszorúér-betegség gyógyítása céljából végzett sztentbeültetések száma, egyre több beteg szed hosszú távon acetil-szalicilsavat. Ez a vegyület erozív gastritisen kívül fekélybetegséget is előidézhet, ami a mellkas irányába kisugárzó epigasztriális fájdalmat okozhat 9. Tüdőgyógyászati kórképek A mellkasi fájdalmak eredetének tisztázását célzó tájékozódó vizsgálatok pulmonológiai vonatkozású része egyszerű és gyorsan kivitelezhető, a részletes kivizsgálás azonban időigényes lehet és bonyolult berendezések alkalmazását teheti szükségessé.

A konkrét eset

A mértékadó vizsgálat, a két síkban elvégzett mellkasi röntgenfelvétel mellett CT-vizsgálatra is szükség lehet. A mellkasi röntgenátvilágítás és a mellkasi CT között jelentős különbség van a beteget érő sugárterhelés tekintetében, amit figyelembe kell venni a diagnosztikai algoritmus kidolgozásakor.

A bronchoszkópia segíthet annak eldöntésében, hogy daganatról vagy gyulladásos betegségről van-e szó, emellett terápiás beavatkozások leszívás, öblítés, vérzéscsillapítás eszköze is lehet.

Légmell Légmell kialakulásához vezethet többek között heves köhögési roham, orvosi beavatkozás pl. Esetenként előfordul spontán légmell is, ez szorosan kapcsolódik a krónikus nikotinabúzushoz.

Már a hallgatózás is fölveti a légmell gyanúját gyengült légzési hangok az egyik oldalonami kilégzés alatt készített mellkasi röntgenfelvétellel igazolható. Feszülő légmell esetén alapvető jelentőségű a diagnózis azonnali felállítása Tüdőembólia Ízületi fájdalom a mellkasban tüdőartériák valamelyikének elzáródása rendszerint mellkasi fájdalmat, szapora szívverést és légszomjat okoz.

A tüdőembóliát kísérő mellkasi fájdalom oka a mai napig tisztázatlan; ízületi fájdalom a mellkasban, hogy a betegség akut szakaszában a központi tüdőartériák kitágulása okozza a fájdalomérzetet. A későbbi szakaszban a szövetelhalás és az érintett tüdőrészt határoló mellhártyaterületek következményes gyulladása lehet a fájdalom oka. Tüdőembólia gyanúja esetén a korai diagnózis eszközei a elvezetéses EKG, a D-dimérek és a troponin vérszintjének meghatározása, a vérgázanalízis és a szívultrahang-vizsgálat akut jobbszívfél-terhelés, a szívsövény paradox mozgása.

A tüdő kontrasztanyagos CT-vizsgálata alátámasztja a diagnózist. Ha felmerül a lábszárvéna-trombózis gyanúja, célravezető a láb vénáinak Doppler-vizsgálata.

ízületi fájdalom a mellkasban

Pleuritis sicca Mellhártyagyulladásra utalnak mindenekelőtt a légvétellel összefüggő mellkasi fájdalom, a halkabb légzési hangok és olykor a mellhártya-dörzszörejek. Gyakori, hogy egyidejűleg a bronchopulmonális területen is fertőzés bronchitis, pneumonia, pleuropneumonia áll fenn. Súlyosabb esetben a betegség lefolyása során izzadmány képződik, ami röntgenvizsgálattal vagy mellhártyaultrahanggal kimutatható. Nagyobb kiterjedésű izzadmány a későbbiek során leszívható, akár diagnosztikai céllal is.

Tracheobronchitis A gégétől a szegycsont kardnyúlványáig terjedő, égő jellegű nem csak fekvő helyzetben ilyenintenzív légzés hatására erősödő mellkasi fájdalmak hátterében gyakran a légcső és a főhörgők bakteriális vagy vírusos fertőzése áll. Komplikált esetben a legjobb diagnosztikai eszköz a hörgőtükrözés, melynek során mintát vehetünk mikrobiológiai és szövettani vizsgálatra. A hörgőtükrözés a legalkalmasabb eszköz a malignus alapbetegség fennállásának ízületi fájdalom a mellkasban is.

Ha az előzőekben fölsorolt vizsgálatokkal nem találunk a panaszokra egyértelmű magyarázatot, idejekorán gondolni kell a tüdőben zajló térfoglaló folyamat ízületi fájdalom a mellkasban.