Kéz fájdalom az ízületben, mit kell tenni. EXTRA AJÁNLÓ
Az egyik igen elterjedt elképzelés szerint tilos az ujjropogtatás, mert ezzel a mozdulattal tönkretesszük az ízületeinket és jelentősen növelhetjük a fájdalmas ízületi gyulladás rizikóját is!
A beteg felvilágosítása a rheumatoid arthritis betegségről. A kezelési lehetőségek felvázolása. Egyszerű kérdőíves állapotfelmérés végzése.
A reuma és a számítógépes munka is rizikófaktor
Gyógyszeres kezelés. Bázisterápia a fő gyógyszer és a várható szövődményeket megelőző kiegészítő gyógyszeres kezelés.
A fájdalomcsillapítás gyógyszeres és nem gyógyszeres lehetőségei. Fizioterápia 4. Kiegészítő nem gyógyszeres terápiák A kezelés célja rövidtávon a fennálló ízületi gyulladás tartós megszűntetése. Hosszú távon pedig az életminőség javítása, a fizikai állóképesség javítása, és a munkaképesség megőrzése, vagy helyreállítása. A betegek kezelése több szakember, a reumatológus, a gyógytornász, ortopéd szakorvos és fizioterapeuták együttműködését igényli mit kell tenni családorvos aktív közreműködésével, a végleges mozgáskorlátozottság megelőzése és a munkaképesség hosszú távú megőrzése céljából.
A legelső feladat, hogy a beteg bizalmát kéz fájdalom az ízületben, tájékoztassuk betegségének jellemzőiről, ismertessük a várható terápiás eredményeket, tanítsuk meg a mit kell tenni egyszerűbb lehetőségeire és mondjuk el, hogy a kezelése során miben várjuk az ő segítségét.
Az ízületi gyulladás okai
A beteg gondozása során a betegség gyulladásos aktivitásának pontos felmérése, rendszeres követése elengedhetetlen mind a gyógyszeres- mind a fizioterápiák megfelelő kiválasztása és alkalmazása miatt. Az ún. Hatásuk általában csak hónap múlva alakul ki, sőt esetenként még ennél is hosszabb idő alatt. Különböző mértékben ugyan, de valamennyi szernek lehet káros mellékhatása, ezért a betegek rendszeres klinikai és laboratóriumi ellenőrzésre szorulnak. A kezelést folyamatosan kell alkalmazni, akkor is, ha a beteg jelentősen javult és a gyulladásos tünetek már megszűntek.

A bázisterápia leállításának nagy veszélye, hogy a betegség újra aktívabb lesz, ilyenkor az eredetileg alkalmazott szer már nem hat, vagy csak nagyobb dózisban hatásos. Bázisterápiára nem reagáló esetekben hatékony, és jó megoldás a methotrexát és ún.

A biológiai terápia azt jelenti, hogy a szervezet gyulladásában résztvevő molekulák, vagy azok receptoraival reagáló ellenanyagokat termeltetnek és ezeket az ellenanyagokat, mint gyógyszert juttatjuk be a szervezetbe. Több ilyen gyulladásban résztvevő molekula ellen készült már ellenanyag, közülük már néhányat több év óta sikeresen alkalmaznak krónikus ízületi, mit kell tenni bélgyulladások kezelésére.
Jelenleg még a biológiai terápiás szereket is folyamatosan alkalmazzuk, de a jövőben a helyzet ettől eltérő lehet, lesznek olyan szerek vagy kombinációs kezelések, amelyeknél a gyógyszermentes állapot elérése lesz a reális cél.
Szimpatika főoldal
A bázisterápiás szerek közé tartozik a methotrexat, chloroquin Delagilsulfasalazin Nyaki és váll fájdalomleflunomid Arava. Ritkán további szereket is használunk azathioprin, cyclosporin, cyclophosphamid. A közeljövőben pedig újabb szerek abatacept, tocilizumab, golimumab, certolizumab kerülnek forgalomba. A gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszerek is fontos részei a terápiának, de a tartós és túlzott alkalmazásuk veszélyes.

Kortikoszteroid gyógyszereket alkalmazunk tablettás formában nagyfokú gyulladás esetén, a bázisterápiás szerek bevezetésekor, majd a gyulladásos tünetek megszűnése után, fokozatosan csökkentve az adagjukat, kivonjuk a terápiából.
Nagyobb mennyiségű gyulladásos ízületi folyadék fennállása esetében, vagy egy-egy ízület makacsabb gyulladása esetén az ízületi folyadék lehetséges lebocsájtása punkciója után az ízületbe adjuk a kortikoszteroidot gyulladásmentes állapot elérése céljából.
A kortikoszteroidok tartós adásának számos veszélyei közül a legfontosabbak: csontritkulást, fokozott csonttörékenységet okoz, gyomor- ill.
A főként 40 év feletti nőket érintő betegség életminőséget rontó következményeiről és a kezelés kiemelt jelentőségéről dr.
A kortikoszteroidok adásakor esetén ezért nagyon fontos, hogy mindig csak a szakorvos által javasolt adagot szedjük be, és betartsuk az ehhez kapcsolódó utasításait. Legtöbbször a kortikoszteroid mellé a káros szövődmények megelőzésére káliumpótlást, kalciumot és D vitamint, valamint gyomorvédő kezelést is rendel az orvos.
Különösen érvényes ez az idős betegek, valamint a trombózist megelőző kezelésben is részesülő betegek esetében. Ezért a nem szteroid gyulladáscsökkentők és a fájdalomcsillapítók szedését korlátozni kell, és gyakran gyomorvédő gyógyszereket is kell mellettük szedni.
Fontos szabály, hogy nem szabad, és nem is érdemes, többféle nem szteroid gyulladáscsökkentőt egyszerre szedni!
Ízületi gyulladás áttekintés
A gyomor-bél szövődményeken kívül a nem szteroid gyulladáscsökkentők és a fájdalomcsillapítók tartós szedése vesekárosodást is okozhat. A bázisszerek, vagy biológiai terápiák alkalmazása teszi lehetővé azt, hogy minél kevesebb fájdalomcsillapítót szedjenek a betegek. Rheumatoid arthritisben az 50 éven felüli betegek esetében osteoporosis irányában történő vizsgálatokat rendszeresen évenként-kétévenként el kell végezni.

Abban az esetben, ha csontritkulás mértéke a megfelelő D vitamin, és kalciumpótlás ellenére nő, akkor biszfoszfonát vagy más speciális kezelést is kell alkalmazni. A csontritkulás miatt kialakult töréseket kéz fájdalom az ízületben meg kell előzni.
A krónikus gyulladás és a mozgásszegény életmód következtében az ízületek károsodása mellett rheumatoid arthritisben az állóképesség csökken, általános izomgyengeség, csontritkulás, és a végtagok mozgásának zavara alakul ki.

Mindezek mérséklésére a fizioterápia, elsősorban a szakember által irányított rendszeres gyógytorna, megfelelő segédeszközzel való ellátás, és további ízületvédelmi oktatás a legmegfelelőbb kezelés.