Közös gyógymód 911


Krónikus fájdalomélmény és a fájdalomcsillapítás kognitív technikái. Bevezetés A krónikus fájdalom az egyik legnagyobb szenvedésnyomást okozó probléma, amelynek kapcsán számos tényező még feltáratlan, ezért diagnosztizálása, kezelése kihívásokat rejtő feladat. A krónikus fájdalom eredete, patofiziológiai háttere gyakran ismeretlen marad, ennek a típusú fájdalomnak nincs olyan világosan meghatározható biológiai, evolúciós funkciója, mint az akut fájdalomnak.

Papp Mária

Gyakori, hogy a személy pszichés státusában depresszió, szorongásélethelyzetében, szociális kötődéseiben gyermekkori traumák, bántalmazás, elhanyagolás kimutatható összefüggés a fájdalom megjelenésével.

Előfordulhat az is, hogy egy betegség vagy trauma után fennmarad a fájdalom annak ellenére, hogy a személy fizikai állapota látszólag nem ad erre okot, és a közös gyógymód közös gyógymód 911 ellátása is megfelelő volt. Az ipari társadalmak minden országában ezek a betegek jelentik a legnagyobb költséget az egészségügyi ellátórendszerben, és a kezelések hatékonysága közös gyógymód 911, a befektetett erőforrások ellenére is. Jelenleg a megoldás iránya inkább elméleti, mint gyakorlati.

Ennek hátterében az áll, ahogy azt a fejezetben is bemutatjuk, hogy olyan komplex jelenségről van szó, amelynek kialakulása, diagnosztizálása éppen annyira igényel fiziológiai, mint pszichoszociális ismereteket, ezért a kezelések eredményessége is az interdiszciplináris lehetőségek együttes alkalmazásában gyökerezik. A fájdalom neuromátrix elmélete mind elméleti, mind gyakorlati szinten megoldást ígér a krónikus fájdalomról való gondolkodás integrált biopszichoszociális szemléletének kialakítására, azonban ez a fájdalommodell még nem terjedt el kellő mértékben a tudományos szemléletben.

A krónikus fájdalom megértésében és kezelésében a szervezet működésének biológiai oldala mellett egyre inkább hangsúlyt kap a fájdalom érzelmi komponense és a fájdalom okozta szenvedés, amely a negatív emocionális dominancia miatt súlyosbíthatja nem csak a tüneti képet, de a gyógyulást is akadályozhatja.

fájdalom a láb ízületeiben futás közben kondroitin és glükózamin tabletta vélemények

Fejezetünk célja, hogy a krónikus fájdalom jelenségéről átfogó, szemléletes képet kapjon az olvasó, és hogy olyan kontextusba tudja helyezni a betegséget, amely segíti a multidiszciplináris gondolkodásmód kialakítását, és ezáltal a páciens szenvedését eredményesen tudja enyhíteni.

Krónikus fájdalom A krónikus fájdalom meghatározása épp olyan nehéz, mint a fájdalom definíciója lásd 3. Jelentősen rontja mind az életminőséget, mind a beteg aktivitásának szintjét, általában a munkaképességet, és a szociális életére is negatív hatással van. Gyakran társul hozzá szorongás, depresszió, egyéb személyiséget érintő változások és szexuális diszfunkció, alvászavar is.

A krónikus fájdalom esetében előfordul, hogy a korábbi, betegséget jelző, és ezért adaptív tünet válik a betegség forrásává, majd a tünet függetlenedik az eredeti októl, és az idő előrehaladtával más fiziológiai és pszichológiai betegségek alapjaként is szolgálhat.

Azonban egyre többen vannak azon a véleményen, hogy a krónikus fájdalom ilyen típusú kialakulása fordul elő ritkábban, és többségében olyan érzet- és élményminőségről, illetve biopszichoszociális folyamatról van szó, amelynek már az első tüneti megjelenése is eltér az akut fájdalomtól, nem belőle alakul ki, és ezért eltérő minőséget is jelent.

A krónikus fájdalom fiziológiájánál leírt neuromátrix-elmélet és lásd még a 3. A krónikus fájdalom ismérvei: legalább három hónapot egyes szerzők szerint hónapot meghaladó folyamatos, vagy rendszeresen visszatérő jellegű fájdalom; a fájdalom jellege általában konstans; változhat is, de ez utóbbi kevésbé jellemző; a fájdalom intenzitása fokozódik; terápiarezisztens, és a beteg közös gyógymód 911 egyre inkább eluralkodik a közös gyógymód 911 való félelem érzése.

Ebből kiindulva Chapman a krónikus fájdalmat az énidentitásra negatívan ható, tartós állapotként definiálja ; az okok forrása nem mindig ismert; az is lehet, hogy több ok együttesen eredményezi a fájdalmat; illetve közös gyógymód 911 fájdalom ismert eredete ellenére nem kezelhető és szüntethető meg a fájdalom; jellemző, hogy biológiai jelzőfunkcióját a fájdalom elveszti, bár szociális funkciója és kommunikációs funkciója továbbra is fennmaradhat.

A krónikus fájdalom összetett fiziológiai, pszichológia, szociális élménykomplexum, amelyben a hatótényezők közös gyógymód 911 kapcsolatban vannak egymással. A patológiás fiziológiai folyamatok általában önmagukban nem magyarázzák a megjelenő krónikus fájdalom jellemzőit.

A fájdalomelméletek konstruktivista modelljei kapcsán a fájdalom énidentitásra gyakorolt negatív hatást kell kiemelnünk, amely torzítja a kognitív információk értékelését, és a fájdalommal kapcsolatos minden információ elsődlegessé válik, ami visszahat a további információfeldolgozásra és a pszichoszociális folyamatokra is. Ha ez eluralja az énidentitást, a fájdalom- és betegségtudat kerül dominánsan előtérbe, az negatívan hat az érzelmi folyamatokra, növelve a fájdalom által okozott distresszt, illetve a szorongás és depresszió mértékét is.

Két fogalmat kell még bevezetnünk a krónikus fájdalom definiálásához kapcsolódóan, az egyik a hyperalgesia, amely az érzékennyé válás, a szenzitizáció pszichofiziológiai vetületét fejezi ki. Adekvát ingerre adott egyedi és jellemző mintázatról van közös gyógymód 911, amikor a sérült területen a fájdalmas inger még hevesebb fájdalom érzetét kelti. A másik fogalom az allodynia, amely a szekunder hyperalgesia területén sérüléstől távolabb az egyébként nem fájdalmas inger is fájdalmat okoz.

Epidemiológia Míg a lakosság kb.

Szerző neve

A leggyakoribb krónikus fájdalombetegségek gyakorisági sorrendben : a fejfájás, hátfájás, arcfájdalom és tumoros eredetű fájdalmak. Hazánkban gerincvelő derékfájás derékfájás a keresőképtelenség második leggyakoribb oka, közös gyógymód 911 a rokkantosítás kapcsán is élvonalba tartozik. A fiatal korosztály fele tartozik az érintett populációba.

A tengerentúli adatok szintén hasonló tendenciát mutatnak, az Észak-Amerikai kontinensen az ízületi instabilitás kezelése ellátás legnagyobb részét, a munkaképtelenség legfőbb okát a krónikus fájdalom okozza.

A statisztikai adatokat nézve, az USA-ban 60 millióan, Kanadában 7 millióan élnek ezzel a betegséggel, és a prevalencia az elmúlt húsz évben a duplájára nőtt. Krónikus fájdalmak felosztása 2.

A krónikus fájdalom szintjei Amikor az orvos nem talál kézzelfogható okot, hogy a krónikus fájdalom eredetét megmagyarázza, gyakran pszichogén fájdalmat diagnosztizál, de ez a megnevezés alapvetően téves attitűdöt tükröz, hiszen a fájdalom minden esetben 3 szinten jelenik meg.

Beszélhetünk: szubjektív-pszichológiai szintről, ide tartoznak például a nyílt verbális fájdalomreakciók, vagy a kevésbé megfigyelhető, de jelenlévő és a fájdalommal kapcsolatos gondolatok, elképzelések; a motoros-viselkedéses szint a kímélő aktivitás, a fájdalom viselkedéses kifejezése testtartásban, reflexek; és végül a fiziológiai-biológiai szint, mint közös gyógymód 911 a gyulladás következtében fellépő perifériás izomfeszülés.

Ezeknek a szinteknek azonban nem kell feltétlenül együttesen megnyilvánulniuk, azaz az olyan fájdalmak, amelyeket priméren pszichológiai szinten tapasztalunk elsősorban, és a fiziológiai hátterét gyógyultnak tekintenénk, mert mondjuk meggyógyult a kiváltó ingerként definiált seb, szintén rendelkezhetnek neurofiziológiai háttérrel, amelyek azonban a tanulási — és emlékezeti folyamatok szintjén ragadhatóak meg az idegrendszerben, és nem a perifériás fiziológiai folyamatokban.

Tehát, ahogy a példából is látható, a pszichogén fájdalom definiálása téves következtetésekre adna okot, mind a szakember, mind a beteg számára.

Gyakran indul ki ilyen helyzetekből mind az orvos, mind a beteg részéről egy olyan kudarcokkal teli folyamat, amely csalódásokkal, frusztrációval, negatív érzésekkel és indulatáttételekkel teli, a probléma súlyosbodik, és a megoldás közös gyógymód 911 távolabb kerül.

Azt is meg kell említenünk, hogy éppen annyira nem létezik pusztán fiziológiai fájdalom, mint amennyire nem létezik pusztán pszichogén fájdalom, hiszen a szubjektív értékelés és érzékelés, éppúgy megjelenik, mint a távolító magatartás, vagy az egyéb reflexes, motoros fájdalomválaszok, hiszen ezek egymással szoros összefüggésben vannak.

Ha a krónikus fájdalmat szeretnénk pontosan meghatározni, akkor a fájdalom jelenségének mindhárom említett szintjén törekednünk kell a precíz jellemzésre, megértésre. Csak ez által valósítható meg a fájdalom megértése, diagnosztizálása és a megfelelő kezelés kidolgozása. A krónikus fájdalmak csoportosítása Összességében körülbelül 50 főbb fájdalomtípusról beszélhetünk attól függően, hogy milyen felosztásról beszélünk, lehet etiológiai, testtáj, tünetten vagy időtartam szerint.

A krónikus fájdalom szindromatológiai felosztás szerint még további két nagy csoportra bontható. Az egyik csoportba az ún. A fájdalomszindrómákhoz tartoznak a neuropátiás[ 49 ] fájdalom-szindrómák lásd még 3. A másik a daganatos betegségekhez kapcsolódó fájdalmak csoportja, melyet az alábbiakban mutatunk be. A daganatos fájdalmak A daganat kezelése kiválthat akut fájdalmakat, melyeket ennek megfelelően kell ellátni.

A daganatos betegségeknél megjelenő fájdalom többnyire krónikus, de vannak epizodikus, ún. Etiológiai felosztás szerint: a primer tumor vagy a metasztázis elhelyezkedése miatti fájdalmakról csontok, idegi struktúrák infiltrációja, kompressziója ; a daganat másodlagos következményeként létrejött fájdalomról felfekvés, hólyagspazmus ; a kezelésekhez társuló fájdalomról posztoperatív, posztkemoterápiás következmények ; és a daganatos betegségtől relatíve függetlenül megjelenő fájdalmak pl.

A szövetek infiltrációja okozta fájdalom általában elveszíti veszélyt jelző szerepét, mert többnyire a betegség előrehaladott állapotában jelenik meg, ám az életminőséget így is jelentősen rontja. Jellemzői: a fájdalom egyszerre több helyen lokalizálódhat, különféle szindrómák formájában, melyek etiológiája is eltérő lehet.

közös gyógymód 911

Tartósan is megjelenhet, de tevékenységhez kötötten is, és jellegét tekintve is sokféle lehet. Ezért rendkívül hangsúlyos a részletes fájdalominterjú felvétele az alapos fizikai vizsgálat mellett.

A számok is jelzik, hogy ezen a területen még sok tennivaló van, és nem csak hazánkban, mivel a statisztikai adatok nemzetközi szinten sem sokkal jobbak. Tumoros betegségek ellátása során arra szoktak törekedni, hogy a fájdalmat a lehető legeredményesebben csökkentsék, hiszen a fájdalmat okozó hatások jelentősen megrövidíthetik a beteg élettartamát, aktuálisan kimerítik és adott esetben a személyiség is drámai módon megváltozhat.

Ezek miatt a radikálisnak nevezhető eljárások ezekben az esetekben gyakoribbak, mint más fájdalombetegeknél. Ilyen eljárás pl. A betegségből adódó pszichés változások nagyban rontják a beteg állapotát, a szorongás gyakran eluralja az életét, fél a fájdalomtól, a jövőtől, a haláltól, sokszor depresszió is fellép.

Az életminőség valós javulása csak akkor várható, ha ezeket a tényezőket a medikális kezeléssel egyidejűleg figyelembe vesszük. A gyermekek daganatos fájdalmának enyhítésének a WHO külön kötetet szentelt A krónikus fájdalom és érzelemszabályozás 3. Az érzelemszabályozás neuroanatómiai háttere Általánosságban az érzelmek idegrendszeri feldolgozási mechanizmusai az agy több területéhez köthetőek.

közös gyógymód 911

A limbikus rendszer, az amygdala és a hipotalamusz lényeges szerepet töltenek be az érzelmek kialakulásában, az orbitofrontális kérgen át a striatumba továbbítódik az információ, majd a talamusz a jelet a motoros kéregbe továbbítja.

A bazális ganglionok, mint a putamen, pallidum, nucleus caudatus a speciális funkciókért felelnek a különféle reakciók kapcsán, mint a beérkező érzelmi ingerek értékelése, az ingerek ún.

Jelenlegi hely

A bazális ganglionok neuronjai plasztikusak, az egyszer asszociált kapcsolatok gyorsan működésbe lépnek, ha veszélyes ingerre emlékeztető elemmel találkoznak, és az inger értékelésével segítik a szervezet minél hatékonyabb riasztását.

A cinguláris kéreg az érzelemszabályozásban érintett, a figyelmi és emocionális információkat hozza közös nevezőre. Az insula a fenyegető közös gyógymód 911 adott válaszban vesz részt. A bal féltekére általában az analitikus, a jobb féltekére pedig a holisztikus feldolgozás jellemző. Az érzelmek feldolgozása olyan folyamat, amelyben mindkét félteke involvált, más módon és más folyamatok által.

A bal félteke általában az okok interpretációjában játszik szerepet, segít csökkenteni a kognitív disszonanciát, célja az ellentmondásmentes információösszegzés. A jobb félteke az externális és internális ingereket azonban elsősorban érzelmi oldalról dolgozza fel.

Gyakori megbetegedések

A léziós és stimulációs tapasztalatok azt mutatják, hogy a jobb frontális területek elsősorban prefrontális cortex; PFC jelentősebbek a negatív emóciók megélése kapcsán, míg a bal frontális területek a jobb oldal gátlása kapcsán erősítik a pozitív érzelmek megjelenését. Kopp, Az érzelemszabályozás folyamata az emóciók fenntartását, csökkentését, gátlását, tehát teljes viselkedéses dinamikáját végzi a célok elérése érdekében, ennek egyik lehetséges formája az érzelemkontroll, amely a negatívan minősített érzelmek regulációját jelenti.

A diszfunkcionális szabályozási formák jelentős szerepet játszanak számos patológiás állapot megjelenésében, így a szorongásos zavarokhoz, depresszióhoz társuló katasztrofizáló gondolatok esetében is. Az érzelemszabályozás[ 50 ] idegrendszeri háttere közös gyógymód 911 intenzívebben kutatott terület.

KAP rendelkezés 2012

Greenbergid. Kökönyei, szerint corticalis explicit és subcorticalis implicit reguláció különíthető el. Előbbi tudatos, kontrollfolyamatokra épül, és elsősorban a bal félteke egzekutív folyamataival áll összefüggésben, utóbbi a jobb féltekéhez kötődik és jóval automatikusabb.

Az érzelemszabályozás implicit folyamata, mely a hatékony érzelmi működés alapja, Kökönyei összegzése alapján a következőkkel írható le: az érzelmek elfogadása; ezek tudatos megértésének képessége; a megfelelő és adaptív impulzuskontroll kivitelezése; a szituációhoz illeszkedő érzelemszabályozó technikák rugalmas helyzetnek megfelelő és célelérést összehangoló használata.

Az emocionális reguláció működése kapcsán két stratégiát emelünk ki, amelyek relevánsak témánk szempontjából, és akadályozzák a fájdalomélmény érzelmi aspektusának fentebb ismertetett, hatékony feldolgozását. Az ún. Azáltal hat az érzelmek megjelenésére, hogy a megelőzést próbálja megvalósítani. Ez az elkerülő stratégia a fájdalom esetében inaktivitást, izolációt elkerülést eredményez.

A másik ún. Intenzitásváltozás, elnyomás, érzelmi gátlás, egyéb kognitív stratégiák sorolhatóak elsősorban ezekhez a folyamatokhoz. A negatív érzések, mint pl. Hosszútávon, paradox módon növeli a negatív érzelmekre való visszaemlékezést, csökkenti a pszichológiai jóllét minden dimenzióját,[ 51 ] idővel kialakulhat a társas kapcsolatok elkerülése is.

A közös gyógymód 911 stratégiához tartozó érzelemkifejezési gátoltság, szuppresszió aláássa nem csak a társas kapcsolatokat, hanem a közös gyógymód 911 funkciókat is, mert a gátlás folyamatos fenntartása jelentős energiát igényel, ez pedig egyre rugalmatlanabbá, rigidebbé és a kontextustól függetlenné teszi a megjelenő viselkedést.

Valójában, ebben az esetben az elfojtás elhárító mechanizmusról van szó, amely mint védekező viselkedés is megjelenik és egyre nagyobb szerepet játszik a nem adaptív érzelemszabályozásban. Az érzelemszabályozás közös gyógymód 911 megértése segítheti nem csak a negatív érzések alakulásának, regulációjának megértését, hanem a prevenció és intervenció tervezését is. A krónikus fájdalom esetében mind az előzmény- mind a válaszközpontú működésmód jelentőséggel bír a számunkra a katasztrofizáló gondolatok hatásmechanizmusait tekintve.

A fájdalom és a fájdalomra adott negatív érzelmi válaszok egymást kölcsönösen meg- és felerősítik, fokozva ezzel a fájdalom átélt mértékét. A negatív és pozitív érzelmek kapcsolata a krónikus fájdalommal Az akut fájdalom megjelenésével kapcsolatban is említésre került 3. Az ebbe a csoportba tartozó emberek többségében az említett előzmény- de még inkább a válaszközpontú stratégiákat használják érzelemszabályozási módként.

Azaz inadaptív, negatív érzelmi viszonyulásokat alkalmaznak, úgymint túlzott és állandósuló aggódás, irritabilitás, távolságtartás, zárkózottság, bizalmatlanság, valamint általában véve depresszió és zárkózottság.

Teljes publikációs lista

A társas támogatást alacsony szintűnek érzékelik, dacára a környezet esetleges pozitív erőfeszítéseinek. Intrapszichés szinten érzelmi nehézségek, a krónikus feszültségérzet, düh, pesszimizmus, közös gyógymód 911 és vitális kimerültség jelennek meg. Kutatások kimutatták, hogy akik a fájdalomérzést megpróbálják elnyomni, a felsorolt tényezők közös gyógymód 911 hatása miatt a fájdalmat — paradox módon — még intenzívebben élik meg.

A krónikus fájdalommal élők negatív érzelmei gyakran a környezetükre, az őket ellátó személyzetre, családra vetülnek, miközben elsősorban önmagukra és a korlátozottságukra dühösek. Viselkedésükben igyekeznek a fájdalom és a fájdalomról alkotott szubjektív elképzelésük kapcsán a fájdalmat kiváltó tényezőnek tartott ingereket, helyzeteket kontrollálni, ám ezek a kísérletek kudarccal végződnek, hiszen téves interpretációkon alapulnak, így a negatív érzések megjelenésének gyakorisága és intenzitása csak tovább fokozódik.

Mindez tovább erősíti azt a kezelési modellt, mely a fájdalom kontrollálása helyett a fájdalom jelenlétének elfogadását említi az első lépések között, javítva a betegek életminőségét és lehetővé téve a további terápiás intervenciók hatékonyabb megvalósulását is.

A jobb érzelemszabályozás, a pozitív érzelmek fenntartásának és közös gyógymód 911 negatív érzelmek gyors csökkentésének képessége alacsonyabb fájdalomérzet megélésével társul. Az utánkövetéses vizsgálatok tanulsága szerint a családi, interperszonális konfliktusokban volt a legkevésbé hatékony a negatív érzelmek gyors csökkentésének képessége, mely eredmény szintén jelzi a családi kontextus figyelembevételének és bevonásának fontosságát a fájdalom terápiája során.

Alexitímia[ 53 ] és krónikus fájdalom Az alexitímia az érzelmek azonosításának, felismerésének nehezítettsége. Azok az alexitímiás személyek, akik bármilyen oknál fogva krónikus fájdalommal élnek, még nehezebb helyzetben vannak, mint nem alexitímiás betegtársaik. Az ebbe a csoportba tartozó személyek az érzelmekből öröm, félelem adódó testi szenzációkat a test betegségjelzéseiként interpretálják, így többnyire szomatizáló betegeknél találkozunk a jelenséggel. Nem valósul meg a személyeknél az érzelmi arousal okozta testi tünet és a fizikai betegség által kiváltott szomatikus szenzáció közti különbségtétel, mely jellemezhető még alacsony érzelmi tudatossággal és az érzelemmegélés differenciálatlanságával is.

Fájdalom esetén az ilyen személyek nem tudják a fájdalom okozta negatív érzéseket, az egyéb érzelmi állapotokat sem azonosítani, ezért a megélt érzelmek is erősítik a fájdalomélményt, illetve maga az érzelmi arousal is fájdalomként kerül kommunikálásra. A jelenség megértése és kezelése az érzelemszabályozás zavarának elméletéből vezethető le, amely mind az közös gyógymód 911 beteget kezelő team számára fontos információ az intervenció megtervezésénél, mind a családon belüli kommunikáció kialakításának lényeges alapja.

Ilyen esetekben érdemes a családtagoknak, házastársnak is megmutatni, hogyan segíthet felismerni és megkülönböztetni az érzelmi és a fájdalommal kapcsolatos kommunikációs jelzéseket, és a különbségtétel alapján szervezni a megfelelő válaszreakciókat is.

A krónikus fájdalom és a distressz A stressz definícióját tekintve nem más, mint a veszélyre adott adaptív és túlélést segítő közös gyógymód 911, a szervezet pszichofiziológiai válasza a homeosztázist megzavaró ingerekre. A stresszreakció, a fájdalomra adott reakcióhoz hasonlóan, három szinten megy végbe: az emocionális tapasztalatok, affektív reakciók szintjén; a neuronális, neuroendokrin, endokrin és immunmediált aktiváció szintjén; a látható viselkedés szintjén.

A stresszreakció megvalósulását több tényező együttes befolyása hozza létre, hiszen függ a stresszor minősítésétől, intenzitásától, az egyéni megküzdési stratégiák alkalmazhatóságától és sikerétől, a helyzet kontrollálhatóságától, az előfordulás gyakoriságától. Stresszor bármi lehet, amelyet az egyén kihívásként eustressz vagy fenyegetésként distressz él meg. A stresszor szót általában akkor használjuk a mindennapi kommunikációnkban, ha egyértelmű testi reakciókat, tüneteket élünk meg a megterhelések kapcsán.

  1. Innováció Kiemelt Szerkesztői Közzétéve
  2. A. kurpatov gyógyszer fejfájás és osteochondrosis kezelésére
  3. Papp Mária | Tudóstér
  4. Magyar Nemzet, január ( évfolyam, szám) | Arcanum Digitális Tudománytár
  5. A térd fáj, ha meghajlok
  6. Rendeletek tára, | Könyvtár | Hungaricana
  7. Magyar Nemzet,
  8. Hogyan kenjük fel a térdízületet

Distressznek nevezzük azokat a negatívnak, fenyegetőnek értékelt megterheléseket, amelyet hosszú távon csekély mértékben vagy egyáltalán nem tudunk kontrollálni, és olyan fiziológiai aktivációt eredményez, amelyet nem vagyunk képesek semlegesíteni, ezért a szervezet fiziológiai reakcióin keresztül szabályozási zavart indít el. Minél tartósabb a distressz jelenléte a személy életében, annál valószínűbb, hogy betegséget okoz a szervezetben, és a tehetetlenség, reménytelenség érzésével társul.

Sohasem szabad feladni

A krónikus fájdalom, mint stresszor A fájdalom, eredeti jelzőfunkciója szerint olyan stresszor, amely zavarja az egyén fiziológiai és pszichológiai egyensúlyát, tehát stresszt eredményez, és ezzel alkalmazkodáshoz vagy miért fájhatnak a csípőízületek? válaszhoz vezet, mind élettani, mind pszichés szinten.

Minél befolyásolhatatlanabbnak tűnik a fájdalom, annál nagyobb közös gyógymód 911 stresszreakciót vált ki. A fájdalom észlelése és értékelése azonban szubjektív. A kontroll érzete fájdalom esetében is csökkenti a stressz által kiváltott szorongást. A megjelenő stresszreakció érzelmi, viselkedéses és fiziológiai szinten is igyekszik a szervezetet felkészíteni a veszély elkerülésére, vagy a megküzdésre. Krónikus fájdalom esetén az inger azonban közös gyógymód 911 elveszti ezt az adaptív, elkerülhető veszélyt jelző funkciót, mindemellett a reakciók továbbra is fennmaradhatnak, ami kimerüléshez vezethet, hiszen a megzavart homeosztázis helyreállítása végső soron ezen reakciók útján sem történik meg.

A stresszre adott leggyakoribb reakció, a szorongás, nagyon gyorsan kialakul a betegben, annak ellenére, hogy a szorongás elsődleges célja szintén olyan adaptív folyamatok mozgósítása lenne, amely segíti a szervezet adekvát megküzdését.