Boka sérülés elsősegély. Bokarándulás, bokaszalag sérülések

Kificamodott a bokája? Hétköznapi sérülések, amelyeknél a laikus segélynyújtónak nem feladata megállapítani, hogy valójában rándulásról, ficamról vagy akár törésről van-e szó. Ezt gyakran az egészségügyi dolgozók is csak Röntgen-felvétel alapján tudják megállapítani.

A testet mozgásra teremtették, és kemény munkával egyre erősebb lesz; azonban néhány testrészünk sajnos alapvetően gyengébb, mint a másik. Dolgozhatsz az egyensúlyon, erőnléten és erősségen keményen, de a boka - ami egy összetett és kulcsfontosságú mozgató ízület - a leggyengébb része marad a lábadnak. Akár már egy kissé egyenletlen felület vagy egy rossz landolás is kiugraszthatja a bokádat a helyéről és okozhat elhanyagolható, de akár nagyobb sérüléseket is. Ha nem vagy sportoló, akkor is veszélynek teszed ki a bokád. Könnyen megsérülhet olyan mindennapi dolgok közben is, mint például kutyasétáltatás, vagy bevásárlás.

Ennek megfelelően a rándulás, a ficam és a törés boka sérülés elsősegély hasonló elveken alapszik. Rándulás Rándulás esetében a két csontvég kimozdul a helyéről, az ízületi tok és szalag megnyúlik vagy el is szakad, azonban az ízületet alkotó csontok a helyükön maradnak.

Legenyhébb esetben az ízületi szalagok csupán megnyúlnak. Komolyabb a sérülés, ha részlegesen szakadnak, súlyosabb esetben pedig teljesen el is szakadnak az ízületeket rögzítő, stabilizáló szalagok.

A rándulást általában erős fájdalom, duzzanat és vérömleny kíséri. Rándulás esetén az ízület maga mozgatható, viszont a mozgástartomány erősen beszűkül, és komoly fájdalommal jár. A rándulás röntgenfelvétellel és fizikális vizsgálattal is igazolható.

A bokaízület szervezetünk egyik érzékeny pontja, felépítése igen összetett, könnyen megsérülhet.

A rándulás kezelésének legfontosabb lépése a nyugalomba helyezés, a kar felkötése vagy a láb felpolcolása, valamint a sérült ízület hűtése és rugalmas pólyával való rögzítése. Rándulások előfordulási helyei: Vállízület, kar, könyök, csukló, ujjak, térdízület, boka Ficam A ficamok hátterében leggyakrabban sportsérülések állnak, ám a háztartási és munkahelyi balesetek között is nagy számban fordulnak elő.

A ficam esetén a csontvégek kimozdulnak az ízületből, és rugalmasan rögzített rendellenes helyzetben maradnak külsőleg is látható alakváltozást okozva.

A boka sérülés elsősegély esetén az ízületi tok és szalagrendszer súlyosabban sérül, ezért a fájdalom is erősebb lehet. Röntgenfelvétellel és egyéb képalkotó eljárással UH, CT, MRI, arthroszkópia győződhetünk meg a sérülés kiterjedéséről, amely a kezelés menetét nagymértékben befolyásolja.

Az ízület stabilitásvizsgálatával dönthető el, hogy konzervatívan gipszrögzítéssel vagy műtéti úton kell a sérülést ellátni. A leggyakoribb ficamok: a vállficam, a könyökficam, az ujjízületi ficamok, a térdkalácsficam és a bokatörésekkel járó felső ugróízületi ficamok.

A teljes ízületi ficamok leggyakoribb tünetei közé a duzzanat, a fájdalom, a sérült ízület teljesen beszűkült mozgása tartozik, esetenként jellegzetesen torz, deformált képet mutat. Különösen veszélyes a térdízületi teljes ficam, az ilyen ficam verőér-sérüléssel is járhat. Ezért ezekben az esetekben fontos az érfestés készítése és érsebész bevonása a kezelésbe.

A teljes ficamok kezelésének első lépéseként az ízületet nyugalomba helyezik, hűtik. Fontos, hogy laikus ne próbálja meg helyre tenni a ficamot, mert ezzel az ízületi vápa vagy csontfej törését, a szalagok szakadását, valamint ideg- és érkárosodás is okozhat.