Az ízületi betegség csontosodása, Bechterew kór - Mik a legfőbb tünetek, panaszok?
A betegség tünetei
Mikor forduljon orvoshoz a beteg ízületi fájdalom miatt? Fohl Bernadette.
Egy egyszerű példán keresztül azt is kérdezhetnénk, mikor vigyük szerelőhöz az autónkat? Ezen általában senki nem gondolkozik túl sokat.
Ízületi gyulladás (arthritis) – a kéz ízületeinek akut vagy krónikus gyulladása
Könnyedén fel tudjuk mérni meddig terjednek az ismereteink és ennek megfelelően cselekszünk. Az egyszerűbb problémákat önállóan megoldjuk: például, ha üzemanyaghiányt jelez a műszerfal elmegyünk a töltőállomásra, ha kifogy az ablakmosófolyadék, feltöltjük a szükséges tartályt.
Komolyabb probléma esetén azonban gondolkodás nélkül szakemberhez fordulunk, aki megállapítja a hiba okát, felvázolja a javítási lehetőségeket, majd az így kapott ismeretek alapján döntünk a hibaelhárítás módjáról. Ahhoz, hogy képesek legyünk a saját testünkkel kapcsolatban is releváns döntést hozni, különbséget tudjunk tenni az egyszerű, önállóan megoldható, és a komolyabb, szakember segítségét igénylő problémák között, legalább alapszinten tisztában kell lennünk testünk felépítésével.
Valamikor ugyan tanultuk a biológia órán — de ki emlékszik arra már? Az ízületek a mozgató szervrendszer passzív részéhez tartozó struktúrák, melyek lehetővé teszik a csontok egymáshoz képest történő elmozdulását.
Gyakori megbetegedések
Mit is jelent ez a mondat? Ahogy egy vállalat, úgy testünk is több elemi egységet magába foglaló részegységből épül fel. A vállalati dolgozó, csoport, alosztály, osztály, és végül a vállalat rendszerhez hasonlóan, az emberi szervezetben is megkülönböztetünk szerveződési szinteket.
A legkisebb strukturális egységek a sejtek, melyekből szövetek, azokból szervek, majd szervrendszerek épülnek fel, a legmagasabb működési egység pedig maga a szervezet. A mozgató szervrendszer a test hely- és helyzetváltoztató mozgásait teszi lehetővé.
Ízületi gyulladás esetén ezek a hatóanyagok segíthetnek!
Aktív és passzív részekből áll. Az aktív rész az izomzat, melynek működése eredményezi a mozgató szervrendszer passzív elemeiben — a csontokban és az ízületekben — létrejövő mozgást. Az izmok aktív működésének hatása következtében két vagy több egymás mellett elhelyezkedő csont között elmozdulás csak akkor jöhet létre, ha az azok közötti összeköttetés nem folyamatos. Ellenkező esetben folyamatos csontösszeköttetésről, összecsontosodásról beszélünk — pl.
Az ún.
Bechterew-kór
Az ízületeket alkotó csontok száma alapján beszélhetünk egyszerű vagy összetett ízületről. Az előbbit két, az utóbbit több csont alkotja.
Az ízületekben a mozgás egy- kettő- vagy több tengely mentén jöhet létre.
Az ízületben létrejövő mozgások kiterjedését, a mozgástartományt, az ízületet alkotó csontok alakja, valamint az ízület körül elhelyezkedő nem csontos elemek ún. A csontok alakjában és a lágyrészek megnyújthatóságában az egyes egyének között kisebb-nagyobb eltérések lehetnek, így egy adott ízület mozgásterjedelmének vonatkozásában néhány fokos eltérés mérhető egészséges emberek között is.
Egyes emberek például a hüvelykujjukat az alkarjuk mellé tudják hajtani, mások erre nem képesek. Az ízületek felépítésével kapcsolatban elmondható, hogy egyes, ún.
A Bechterew-kór és tünetei
Az ízületek állandó elemei közé tartoznak az ízület alkotásában részt vevő csontok, a csontok ízületi felszínét borító porc, a csontokat összekötő szalagok, valamint a csontvégek között keletkező ízületi üreg, melyet ízületi folyadék tölt ki és kívülről az ízületi tok határol.
Az ízületet alkotó csontvégek közül az egyik általában domború, ezt nevezzük ízületi fejnek, a másik általában homorú, ezt nevezzük ízületi vápának. A csontok ízületi felszínét borító porc kemény, típusát tekintve hyalinporc, tápanyagot kizárólag az ízület üregét kitöltő ízületi folyadékból képes felvenni.
Ízületi kopás arthrosis, osteoarthrosis — kiemelten a térdkopás- előfordulása, diagnosztikája és korszerű kezelése Szerző: Dr. Csaba Attila reumatológus. A másodlagos szekunder arthrosisnak ismerjük az okát: pl.
A csontok között húzódó szalagok rendkívül nagy szakítószilárdsággal rendelkeznek. Ennek megfelelően mechanikai jelentőséggel bírnak, az ízületek stabilitásában játszanak szerepet. Az ízületi tok termeli az ízületi folyadékot, ami az ízületi porcfelszínek súrlódásmentes mozgásához elengedhetetlen.
- Ha a karok és a lábak ízületei fájnak
- Magyarország ízületi kezelés
- Gyulladásgátló szerek a lábak ízületeire
- A Bechterew-kór és tünetei
Járulékos ízületi alkotó elemek a rostporcos ízvápa ajkak melyek az ízületi vápa mélységét növelika különböző discusok, meniscusok melyek az egymással szemben elhelyezkedő ízfelszínek téraránytalanságait kompenzáljákaz ízületi tömlők, hüvelyek melyek folyadékkal kitöltöttekvalamint izmok melyek nem a mozgatásban, hanem az ízület funkciójában játszanak szerepet; például az ízületi tokon tapadva megakadályozzák, hogy mozgások közben a tok becsípődjön a csontvégek közé.
A térdízület felépítésében a combcsont, a sípcsont és a térdkalács vesz részt. A térdkalács a combcsonthoz kapcsolódik, a sípcsonthoz nem, mozgások közben a combcsonthoz képest csúszik felfelé és lefelé.
A combcsont és a sípcsont között fennálló térbeli egyenetlenséget egy külső és egy belső, oldalnézetben ék alakú, felülnézetben az ízületi betegség csontosodása alakú porc, a meniscus egyenlíti ki. A combcsont és a sípcsont között több szalag az ízületi betegség csontosodása a térdízület külső és belső oldalán a hosszanti lefutású oldalszalagok, az ízületi betegség csontosodása külső és belső oldalt az ízületi betegség csontosodása keresztező lefutással összekötő elülső és hátsó keresztszalag, továbbá a külső és belső oldalt elöl és hátul vízszintesen összekötő, horizontális lefutású szalagok.
A térdízület nyáktömlői közül a térdkalács feletti, -előtti, -alatti nyáktömlők, valamint a térd belső és hátsó oldalán, izomtapadási területek mellett található nyáktömlők a legfontosabbak. A térdízületben hajlítás és nyújtás jöhet létre, valamint hajlított térd mellett lehetséges a lábszár combcsonthoz képest történő forgó mozgása nyújtott térd mellett a csontok térbeli szerkezetének következtében forgó mozgás nem lehetséges.
