A hüvelykujjai nagyon fájnak


Továbbá az egyes adatok melletti valószínűségeket a más adatokkal kapcsolatos, már megállapított valószínűségek fényében kell értékelnünk. Draper érvével szemben a rossz problémájával foglalkozó teista általában keresztény filozófusok számos kritikát fogalmaztak meg.

Alston, ; Plantinga, ; Van Inwagen,3 E kritikák érvelésmódja eltér egymástól.

Fájnak az ízületei? Nem mindegy, hogy kopás vagy ízületi gyulladás miatt

Draper egyik kritikusa, Daniel Howard-Snyder azt állította, hogy tévesek Draper valószínűségi becslései: a szóban forgó jelenségek nem valószínűbbek a közömbösségi hipotézis, mint a teizmus alapján. Howard-Snyder, A többi kritikus különböző filozófiai megfontolások alapján viszont azt állítja: bár igaz vagy igaz lehethogy az O által leírt jelenségek valószínűbbek HI, mint a teizmus alapján, de ez nem teszi a teizmust irracionálissá, nem indokolja, hogy HI-t átfogó világmagyarázatként egyértelműen preferáljuk a teizmussal a hüvelykujjai nagyon fájnak.

A jelen tanulmányban — terjedelmi okokból — csak Howard-Snyder ellenérveivel foglalkozunk, elsősorban azért, mert az érv védelmezése a többi kritikussal szemben megköveteli, hogy előzetesen az ő érveit cáfoljuk meg.

Hiszen ha Drapernek már ab­ban sincs igaza, hogy az általa vizsgált tények valószínűbbek HI, mint a teizmus alapján, akkor még kevésbé lehet igaza abban, hogy emiatt HI-t racionálisan preferálnunk kell a teizmussal szemben. Draper és Howard-Snyder Howard-Snyder azt állítja, hogy nem csak A hüvelykujjai nagyon fájnak, hanem O egyes összetevőiről is meg tudjuk állapítani, hogy külön-külön egyik sem valószínűbb HI, mint a teizmus alapján.

Hogyan érvel emellett? Howard-Snyder egy, szerintem helyes alapelvet alkalmaz a ízületi fájdalom kompressziós recept hipotézis összevetésénél. Azt állítja, hogy az érző lények életének biológiai meghatározottsága, és az, hogy ami általában történik velük, az ezekből a biológiai meghatározottságokból következik, nem valószínűbb HI alapján, mint a teizmus alapján.

Egyfelől HI nem tartalmaz semmit, ami indokolná, hogy a világban biológiai lények legyenek egyáltalában, vagy hogy ezeknek a biológiai lényeknek a szenvedése és fájdalma ilyen vagy olyan legyen. Másfelől az kétségtelen, hogy Isten teremthetett volna érző lényeket, amelyeknek nincs testük, és semmiféle biológiai meghatározottság sem igaz rájuk, de az viszont nagyon is várható, hogy ha egyszer valamilyen biológiai feltételrendszerben teremtette meg az élőlényeket, akkor megengedi, hogy ez a feltételrendszer magyarázza általában az élőlények sorsát.

a hüvelykujjai nagyon fájnak

Nézzük most meg az egyes valószínűségeket. O1 azt rögzíti, hogy az erkölcsi döntésekre képes lények az emberek biológiailag a hüvelykujjai nagyon fájnak fájdalmakat és élvezeteket élnek át. Draper szerint ez azért erősen várható HI alapján, mert az erkölcsi döntésekre képes lények szervezeti felépítése hasonlít a nem-morális ágensekére.

Csakhogy, mint láttuk, Howard-Snyder szerint ez éppúgy lehet a teizmus, mint HI mellett szóló evidencia. Draper érve diprasil gyógyszer ízületi fájdalmak kezelésére áll, vagy bukik, hogy a teizmus hipotézise alapján O1 valamiért nem várható.

De miért ne lehetne Istennek valamilyen indoka a morális lények biológiailag hasznos örömeinek és fájdalmainak a megengedésére?

porcszövet helyreállítási áttekintések hosszú kenőcs, amelyhez az ízület

Az egyik ilyen indok lehetne például az, hogy az élvezet önmagában jó! Véleményem szerint Howard-Snydernek igaza van abban, hogy Istennek lehetnek indokai arra, hogy biológiailag hasznos fájdalmakat és örömöket engedjen meg a morális döntésekre képes lényeknek is.

Draper érvét csak kevéssel kell módosítanunk ahhoz, hogy kiállja ezt a kritikát. Ugyanis Isten részéről indokolt lehet ugyan, hogy megengedje a morális ágensek biológiailag hasznos örömét és szenvedését, de ez a biológiailag hasznos öröm a hüvelykujjai nagyon fájnak fájdalom a hüvelykujjai nagyon fájnak határozhatja meg a morális ágensek életét ugyanúgy, mint a nem-morálisakét.

Sokízületi Gyulladás téma

Amennyiben Isten létezik, a morális ágensek örömeinek és szenvedéseinek legalábbis általában és jelentős részben morális céljai kell, hogy legyenek, ezért ezek általános struktúrája, s megoszlása életükben nem lehet azonos legfeljebb véletlenül, kivételes esetekben az állatokéval. Azonban azt látjuk, hogy nagyon sok esetben az emberek életének minőségét és időtartamát egyaránt teljesen meghatározza a biológiailag hasznos öröm és fájdalom, ugyanúgy, ahogyan az állatokét.

Ez pedig a teizmus alapján nem várható. Draper szerint ez is azért valószínű HI alapján, mert a morális ágensek az emberek és a morális döntésekre nem képes ágensek az állatok testfelépítése hasonló, továbbá tudjuk már O1hogy az emberek biológiailag hasznos fájdalmakat a hüvelykujjai nagyon fájnak örömöket szenvednek el, tehát indokoltan várjuk ugyanezt az állatok esetében is.

Howard-Snyder szerint Draper érvelése itt is azon áll, vagy bukik, hogy talált-e valamilyen tényezőt, amely miatt O2 fájdalom ízületi struktúra nem valószínű a teizmus alapján. Draper úgy gondolja, hogy mivel az Isten indokai a fájdalom és az öröm megengedésére a morális ágensek esetében legalábbis részben morális indokok, ezért Isten a nem-morális lényeknek kevesebb biológiailag hasznos örömet és fájdalmat kellene, hogy megengedjen, mint a morálisaknak.

Howard-Snyder szerint ez igaz, de semmi sem szól amellett, hogy semennyit a hüvelykujjai nagyon fájnak kellene. Miért ne lehetnének Istennek morálisan elfogadható indokai a nem-erkölcsi lények biológiailag hasznos örömeinek és fájdalmainak a megengedésére? És honnan tudjuk, hogy az állatok nem ugyanannyival kevesebbet szenvednek-e és örülnek-e az embereknél, amennyivel kevesebb indoka van Istennek az ő örömük, illetve fájdalmuk megengedésére?

Mi több, némi indokunk van arra, hogy kifejezetten ezt gondoljuk. Ugyanis az intelligencia és az organizmusok komplexitása arányában nő a fájdalomra és az örömre való képesség is, ezért valószínűleg az állatok kisebb intenzitású fájdalmakat és örömöket élnek át, mint az emberek. Howard-Snyder azonban itt is arról feledkezik meg, hogy tudniillik Istennek lehetnek ugyan nem morális indokai az öröm és fájdalom megengedésére, azonban az ezen indokok miatt megengedett tényállások aligha eshetnek egybe legfeljebb ritkán és véletlenszerűen a morális indokok miatt megengedettekkel.

Márpedig az állati egyedek a hüvelykujjai nagyon fájnak fajok nemritkán ugyanolyan meghatározónak élik meg életükben a biológiailag hasznos örömet és fájdalmat, mint az emberi lények, ez pedig olyan tény, amely a teizmus alapján nem várható.

a hüvelykujjai nagyon fájnak

Draper szerint a biológia törvényei alapján tehát HI alapján is indokoltan várjuk azt, hogy sok biológiailag felesleges fájdalom és öröm biológiailag megmagyarázható, érthető biologically aproppriatede morális szempontból mérsékelt ízületi fájdalom lesz, míg a teizmus alapján valamilyen összefüggéseket kellene felfedeznünk az ilyen fájdalmak és örömök és valami­lyen erkölcsi javak között.

A teizmus alapján ez lenne várható. Másrészt a teizmus alapján inkább azt várhatjuk, hogy az érző lények boldogok lesznek, mint ennek az ellenkezőjét, tehát a biológiailag felesleges fájdalom ezért is valószínűbb HI mint a teizmus alapján.

Végül a biológiailag nem hasznos fájdalmaknak is másképpen a hüvelykujjai nagyon fájnak megoszolniuk az erkölcsi döntésekre képes, s az azokra nem képes lények között. Howard-Snyder azt állítja: Draper indokai arra, hogy O3-at a a hüvelykujjai nagyon fájnak mellett valószínűtlennek tekintsük, nem megfelelőek. Ami a morális lényeket illeti, mint láttuk, semmi sem szól amellett, hogy ne lehetnének Istennek a morális ágensek biológiailag hasznos szenvedésének és fájdalmának megengedésére valamilyen nem morális jellegű indokai… Ha pedig emellett nem szól semmi, akkor amellett sem szól semmi, hogy a biológiailag nem hasznos örömnek és szenvedésnek ne lehetne valamilyen indoka Isten tervében.

Tartalomjegyzék

Howard-Snydernek azonban ugyanúgy nincs ebben igaza, mint O1 esetében. A teizmus alapján nem feltétlenül kell azt várnunk, hogy a morális ágenseknek nem lesznek biológiailag felesleges örömei és szenvedései De indokoltan várjuk a teizmus alapján azt, hogy valamilyen, az ő morális ágens voltukkal összefüggő indokok rendszere határozza meg azt, hogy milyen biológiailag felesleges örömök és szenvedések határozzák meg az egész életüket, annak tartamát és alapvető minőségét, s éppen ezért ennek az indokrendszernek szisztematikusan a hüvelykujjai nagyon fájnak kell térnie attól, amely az állatok biológiailag felesleges örömeit és szenvedéseit indokolja.

Következésképpen azok a biológiailag felesleges örömök és szenvedések, amelyek egyértelműen meghatározzák a morális ágensek sorsát, a hüvelykujjai nagyon fájnak véletlenszerűen és ritkán lehetnek azonos jellegűek az állatokéival. Ezzel szemben azt találjuk, hogy sok­féle, a biológiai adaptációt egyáltalán nem szolgáló öröm és szenvedés egyformán meghatározóan van jelen bizonyos embercsoportok és az állatok életében például a szökőárak.

Ennél is sokkal inkább várható a teizmus alapján, hogy a morális ágensnek nem tekinthető lények ne éljenek át biológiailag felesleges, jóllehet biológiai szempontból természetes fájdalmat és örömet.

Ugyanis O1 és O2, a biológiailag hasznos örömök és fájdalmak létezése, Howard-Snyder szerint, éppoly valószínűvé teszi a biológiailag felesleges, de biológiailag megmagyarázható fájdalmak és örömök létezését a teizmus, mint HI alapján, tehát HI és a teizmus a hüvelykujjai nagyon fájnak önmagukban kellene megfelelő indokot találni arra, hogy miért lenne O3 kevésbé valószínű a teizmus, mint HI alapján.

Nem találja ki, hogy melyik ősi fajnak van egy plusz hüvelykujja

Tegyük fel, Howard-Snydernek ebben igaza van. Úgy gondolom azon­ban, hogy van ilyen indokunk a Draper által felhozottakon kívül is.

Felmerül ugyanis a kérdés: HI mellett mi a célja a biológiai feltételrendszer által magyarázott, de biológiailag céltalan örömöknek és fájdalmaknak? A HI-ista nyugodtan válaszolhatja azt, hogy lehet, hogy nincs semmilyen céljuk, s lehet, hogy valamilyen számunkra teljesen érthetet­len céljuk van.

Meggyőződésem szerint azonban HI és a teizmus nem szimmetrikusak ebben az értelemben. HI ugyanis a teizmusnál kevésbé specifikus hipotézis. HI egyrészt magában foglal több lehetséges hipotézist a biológiai lét tényei, például az öröm és a fájdalom megoszlásának a magyarázatát illetően.

Térdszövet betegségek ezek a lehetséges hipotézisek külön-külön sem járnak olyan specifikus következményekkel a valóságot illetően, mint a teizmus. A teizmus szerint Isten egyrészt mindenható és mindentudó, másrészt morálisan tökéletes, ezért az, amit Ő teremt, csak céljainak tökéletes megvalósulása lehet, tehát csak olyasmi, ami morálisan elfogadható. De ha HI igaz, akkor a HI által leírt lehetséges valóságmagyarázó tényezők működésének önmagukban nagyon sokféle következményük lehet a természet rendjét illetően, mert ezeknek a lehetőségeknek a körét nem korlátozza sem az, hogy csak morálisan elfogadhatóak lehetnek, sem az, hogy csak valamilyen tudatos cél megvalósulásai lehetnek, sem pedig az, hogy csak a hüvelykujjai nagyon fájnak célok, törekvések tökéletes megvalósulásai lehetnek.

Következésképpen, hogyha bármely jelenség a valóságban nem látszik valószínűnek sem a teizmus, sem HI alapján, akkor ez kisebb episztemikus nehézséget jelent a HI-ista, mint a teista számára.

kenőcskezelés ízületi gyulladás

Ha megpróbáljuk Isten konkrét céljait meghatározni a nem-emberi lények életének biológiailag megmagyarázható, de biológiailag feleslegesnek tűnő jelenségeit illetően, akkor látnunk kell, hogy ezek valószínűleg csak valamilyen biológiai célok lehetnek. Komplex organizmusok vagy egész ökoszisztémák létrejötte és kibontakozása. Más szavakkal a kérdéses biológiai célokhoz logikai szükségszerűséggel hozzátartozik, hogy csak olyan természeti törvények és feltételek mellett realizálhatók, amelyek magukban hordozzák ugyanezen célok tökéletlen megvalósulásának az esélyét is.

Ez ugyan lehetséges, de semmi nem szól mellette. Istentől az várható, mindenható és mindentudó lévén, hogy a céljait megvalósító mechanizmusok ízületi betegségek spitzben élő organizmusok felépítése és működésük törvényszerűségei hézagmentesen illeszkedjenek az elérni kívánt célhoz.

Kéztorna :)

Az állatok biológiailag felesleges, de biológiailag jól magyarázható fájdalmainak és örömeinek tehát sokkal plauzibilisebb magyarázata HI, mint a teizmus.

Draper második érve O3 HI melletti nagyobb valószínűsége mellett az, hogy azt várnánk a teizmus alapján: az érző lények boldogok legyenek több örömet és kevesebb fájdalmat éljenek át.

Ámde Howard-Snyder szerint, ami az állatokat illeti, egyszerűen nem tudjuk, hogy valóban kevesebb biológiailag felesleges örömet és fájdalmat élnek-e át, mint amennyi a teizmus alapján várható. Csakhogy némely állatok és fajok életét a bio­lógiailag felesleges szenvedés a SAD teljesen értéktelenné, keservessé és röviddé teszi, ez pedig olyasmi, amit a teizmus alapján aligha várnánk.

Ami az embereket illeti, kétségtelen tény az, hogy a legtöbb ember úgy érzi: több örömet szeretne az életébe, mint amennyivel ténylegesen rendelkezik, némelyek pedig úgy érzik, szinte teljesen örömtelen az életük.

Csakhogy Howard-Snyder szerint semmi sincs a teizmusban, a hüvelykujjai nagyon fájnak azt kezdő ízületi fájdalmak jelentkeznek, hogy az emberek ebben az életben feltétlenül boldo­gok lesznek. A teizmus alapján várható boldogságot Isten megadhatja az embereknek a túlvilágon.

A kéz leggyakoribb betegségei

Howard-Snydernek azonban nincs teljesen igaza. Egyrészt a túlvilág létezése a teizmusnak nem magától értetődő kiegészítése. Súlyos filozófiai érvek szólnak ugyan amellett, hogy Istennek, ha létezik, túlvilági életet kellene adnia az emberek számára.

a hüvelykujjai nagyon fájnak ízeltlábú kenőcs ár

Ámde ezek az érvek nem konkluzívak. Semmi sem zárja ki a teizmus alapján, hogy az embereknek csak ez az egy életük van. Ez esetben viszont az emberek viszonylagos boldogtalansága ebben az életben könnyen HI javára billentheti a mérleget. Másrészt, ha van is túlvilág, a teizmus alapján akkor is azt várnánk, hogy az emberek ebben az életben is boldogok legyenek. Prima facie akkor is azt várhatjuk a teizmus alapján, hogy az emberek ebben az életben nagyjából boldogok lesznek, ha van másik élet.

Draper érvelésének harmadik része azt állítja: a teizmus alapján indokoltan várnánk, hogy a biológiailag felesleges szenvedés vagy legalábbis a legtöbb esete és bizonyos erkölcsi jó dolgok például az erény és az igazságosság között találjunk valamilyen összefüggést amely miatt Isten megengedi azt. Azonban nem találunk ilyen összefüggéseket.

Nem mozog, fáj a hüvelykujja? Így kezelhető az ízületi gyulladás

HI alapján pontosan ez lenne várható, s ezért HI-t preferálnunk kell a teizmussal szemben. Ez valószínűvé teszi, hogy nagyon sok jó dol­got még nem fedeztünk fel, hanem csak később fogunk felfedezni. Ezért könnyen lehetséges, hogy Isten a biológiailag céltalannak tűnő rosszat olyan jó dolgok kedvéért engedi meg, amelyekről még nem tudunk.

Howard-Snyder a komolyzenei remekművek és a slágerek, a minőségi borok és az egyszerű asztali borok, valamint az igazi, mély szerelem és a gyermekszerelem közötti különbséget hozza fel ennek az elvnek az illusztrálására.